100 éve született Montag Lajos

A XX. század magyar és európai nagybőgő-történetének egyik kimagasló alakja 1906. május 26-án született Budapesten.Enreiter István írása a 100 éve született Montag Lajosról

 

Zenei tanulmányait a budapesti Zeneakadémián 1921-ben Tintner Bertalannál kezdte meg, és 1927-ben Schwalm Ferencnél fejezte be. Művészi oklevelet szerzett. Az 1946-47-es szezonban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának szólamvezetője, 1927-től nyugdíjba vonulásáig a Magyar Állami Operaház és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának szólamvezetője.
1931 és 1964 között a Nemzeti Zenede, illetve jogutódja, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanára volt. 1966-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola budapesti tanárképző tagozatának tanáraként működött. Számos magántanítványa is volt. Kitűnő nagybőgősöket indított útnak mind belföldi, mind külföldi zenekarokba. Az 1960-70-es években többek között a tanítványa volt Farkas Mihály (München), Kavamata Acumi (Tokyo), Lendvai Ferenc (Caracas), Lévai András (Pretoria), Csontos Ferenc (Kurtág György műveinek első interpretátora), és Kubina Péter (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára).
Hangszerének kiváló művésze és virtuóz szólista volt, rendszeresen adott koncerteket Budapesten. Számos fellépése volt Bécsben, Prágában, Berlinben, Drezdában, Weimarban, Salzburgban. 1981-ben, 75. születésnapja alkalmából a Das Orchester folyóirat hosszú cikket szentelt méltatásának ? Klaus Trumpf tollából. 1985 áprilisában (79 évesen) Londonban adott koncertet, s bemutatta öccsének, Montag Vilmosnak III. nagybőgőversenyét. Koncertjein gyakran játszotta saját főművét, a Mikrokoncertet, melynek ősbemutatója 1962-ben volt Budapesten. Egyik saját darabját és az Alt Bernhard-Kvartett egyik tételének első szólamát játszotta 80 évesen, születésnapi koncertjén.
Szorgalmazására és ösztönzésére a genfi Nemzetközi Versenyek Rendező Bizottsága 1969-ben Genfben megrendezte Európában az első nagyszabású nemzetközi versenyt a nagybőgősök számára. Montag Lajos több nemzetközi nagybőgőverseny zsűrijében is részt vett: Genf, Berlin, Wroclaw, Markneukirchen, Róma, München. Mesteriskolát vezetett Weimarban és Sionban.
Igen nagy jelentőségű nagybőgőiskolája 1955-től kezdve hét kötetben jelent meg folyamatosan. Jelenleg az egyik legkorszerűbb a maga nemében ? sajnos a 8. kötete nem került kiadásra. Részletes, helyenként viszonylag nehéz anyagával, módszertanilag kitűnő felépítésével maximális tanítási és tanulási lehetőségeket nyújt. Ezen kívül komponált etűdöket, előadási darabokat, kadenciákat s egy versenyművet is. Kodály Zoltán: Epigrammák c. sorozatának néhány tételét a szerző közreműködésével dolgozta át nagybőgőre.
Irodalomteremtő tevékenysége felbecsülhetetlen értékű – a kortárs szerzőket nagybőgő darabok alkotására ösztönözte; a Magyar szerzők művei gordonra c. háromkötetes gyűjteményében szereplő művek zöme így keletkezett. A szerzők műveiket neki ajánlották. Hang- szere iránti fanatikus érdeklődésére jellemző, hogy fiatal éveiben Kovács Lajosnál hangszerkészítést tanult, s önállóan is épített nagybőgőt. (Kettőjük együttműködéséről olvashatunk Raymond Elgar "More about the Double Bass" c. könyvében 1963, 1969 a 96. oldalon.)
Fiatal korától kezdve foglalkozott a nagybőgő történetének kutatásával. Németül megírt nagybőgő történeti munkája kéziratban ismert. Magyar nyelven néhány tanulmányt adott közre e tárgykörből.
1998-ban, 92 éves korában Budapesten hunyt el.

Authors
Top