Rántotta vígoperával három személyre

Figaro házassága a VárosmajorbanFigaro házassága a Városmajorban
A rendhagyó szó félrevezetheti azokat, akik nem voltak ott a Városmajori Szabadtéri Színpad augusztus 2-i Figaróján. A rendből ugyanis nem hagyott semmit a társulat… A rendező, Hábetler András számos alkalommal emlékeztetett minket, a hangok mind Mozarttól származnak, csupán a csomagolás új. Nem rejtették véka alá szándékukat: céljuk közelebb hozni az opera – mint „veszélyeztetett állatfaj” – műfaját a fiatalsághoz, illetve mindazokhoz, kik valamilyen oknál fogva ódzkodnak megközelíteni az Operaházat. Ugyanazt a hatást kívánták elérni, melyet egykor Mozart váltott ki közönségéből, s ehhez a mára kimértté vált stílus és unalmasan elegánssá vált zene megreformálását érezték szükségesnek. Mi is történt?

Belépve a nézőtérre, apró cetliket húzhattunk, melyen vagy az egyik szereplő neve, vagy „kritikus”, legtöbbjén pedig „közönség” felirat állt. 19:50-kor egy klasszikus zenebohóc lépett a színpadra: a frakk-rövidnadrág szerelés, az eltúlzott zongorista-mozdulatok, a grimaszok, s mindehhez a hibátlan muzsika azonnal jelezték, hogy a „vígopera másként” alcím minden szavát komolyan kell vennünk. A „bohóc” magánszáma ugyanazzal a funkcióval bírt, mint egy nyitány, csak jóval szájbarágósabban. Az opera csaknem összes áriájának dallamát fellelhettük benne…

A kritikát teljes terjedelmében az Opera-Világ honlapján olvashatják.

Fotó: Szkárossy Zsuzsa / Szabad Tér Színház