Kórusaink nyomában 22.

„Pázmány Péter esztergomi érsek 1618-ban saját pénzén vásárolta meg a bécsi Szent Anna templom mellett, az Annagassén álló Kollonich-házat a Pázmáneum számára. Az intézet alapítólevelét 1619. január 10-én írta alá.”-  így kezdődött a Collegium Pazmaneum története. Vajon miért olyan fontos ez számunkra? Mert a most következő kórusunknak ez a bécsi intézmény ad helyet. Rektoruk Dr. Varga János atya támogatásával a magyar kóruskultúra kezd gyökeret verni Bécsben. A 2012-ben alapított Cantus Arcis kórus karnagyát, Dombó Dánielt kérdeztem nagyszabású jövőbeli terveiről. A cikk végén két kórustag válaszait olvashatják.

Czakó Dóra: Mit jelent a név: Cantus Arcis?

Dombó Dániel: A Cantus Arcis szó jelentése összetett. A cantust nem magyarázom. Az Arx, Arcis jelentése védőbástya, védőtorony. Ez szimbolizálja számunkra azt a célt, hogy európai kultúránk egyik alapvető meghatározó részét, a klasszikus zenét, és ezen belül főként az egyházi zenét ily módon megvédjük, megőrizzük. A szó másodlagos értelme, az az, hogy intézményünket, amely helyet biztosít nekünk, szellemi és lelki hátteret ad – a Collegium Pazmaneumot – a háború alatt a titkosszolgálati körökben védőbástyának, őrtoronynak hívták.

Cz.D.: Mikor alakult a kórus és honnan jött az ötlet? 

D.D.: A kórus 2012. november 10-én alakult. Az ötlet tőlem származik és a Collegium Pazmaneum rektora Dr. Varga János atya támogatásával jött létre.

Cz.D.: A Danubius Kulturális Egyesülethez tartoztok. Mit kell tudnunk az egyesületről?

D.D.: A bécsi Danubius Kulturális Egyesület széles körben kíván művészeti tevékenységet folytatni, ezzel is kiterjesztve a művészetek spektrumát, elérhetővé téve ezt mindenki számára. Legfőbb célunk megteremteni annak lehetőségét, hogy mindenki számára alkalom nyíljon, már egészen gyermekkortól akár egy életen át, egy összetett művészeti tevékenységben részt venni. Ezért tartozik az egyesület tevékenységei közé a szolfézsoktatás, a kórusban éneklés lehetősége, és többek között a néptánc. Annak, aki szeretné ápolni saját kultúráját, és azt kívánja, hogy gyermeke is részesüljön a magyar zeneoktatásban, valamint egyedi folklórkultúránk megőrzésében, művelésében, annak egyesületünk mindezt együttesen biztosítja. Most szervezzük a képzéseinket leginkább a gyermekeknek. Keressük az érdeklődőket, a támogatókat, szponzorokat. Terveink szerint minden tantárgyból (szolfézs, kórus, néptánc) heti két órát fogunk adni. Az órákat szeretnénk úgy összehangolni, hogy akár ha egy valaki szeretné, fel tudja venni mindet. Hiszem, hogy a különböző készségtárgyak egymásra gyakorolt jótékony hatása lesz igazán fejlesztő hatású.

Cz.D.: Magyarok a tagok vagy vannak közöttük osztrákok is?

D.D.: A tagok zömmel magyarok, de az integráció jegyében, mindenkit keresünk. Célunk, hogy megismerjük egymás kultúráját.

Cz.D.: Hogyan kerültél Bécsbe?

D.D.: Az életem úgy alakult, hogy választás elé kerültem, a perspektívák eltűntek és a családon kívül más már nem tartott otthon. Így kiköltöztem és hoztam magammal azt is, akit tudtam. Mind emellett felvettek két professzionális kórusba is énekesnek, leginkább ez volt szakmailag a döntő szempont.

Cz.D.: Hány főből áll a kórus és milyen életkorúak?

D.D.: A felnőtt kórus jelenleg 20 fő, de folyamatosan bővül, mert sok az érdeklődő. A korosztály 19-40 év között van. A tagok tapasztalt amatőr énekesek, hangszeres fiatalok és mondhatom, hogy vannak közöttünk profi énekesek is.

Cz.D.: “A kórus alapvető célja az osztrák, a magyar és az európai nagy múltú kórushagyományok ápolása”- ezt találhatjuk a honlapotokon. Utána igényes magyar kóruséletről beszélsz. Az osztrák kórushagyományt is ápolni kívánod?

D.D.: Mivel a magyar kórusélet, kórustradíció méltán híres, ezért ezt szeretném Bécsben a különböző nemzetiségű énekesekkel továbbvinni, és ily módon a magyar kóruséletet kézbe venni, megteremteni. Ez sok mindent jelent a gyakorlatban: magyar művek előadása, magyar rendezvényeken, liturgiákon való részvétel. Ugyanezeket osztrák alkalmakkor is megtesszük, hiszen bécsi kórus vagyunk, és nem szeretnénk elhatárolódni.

Cz.D.: Heti hányszor próbáltok?

D.D.: Heti kétszer próbálunk, átlagosan havonta vannak fellépéseink.

Cz.D.: Milyen a repertoárotok?

D.D.: A repertoárunk nagyon vegyes. Az úgynevezett „klasszikus” zeneirodalomból válogatunk. A középkori gregoriánoktól a kortárs művekig minden megtalálható a palettánkon. Természetesen ezek kivétel nélkül esztétikailag és szakmailag kiváló alkotások. Fontos, hogy mindenki örömét lelje a művekben.

Cz.D.: Zenekaros műveket is megszólaltattok?

D.D.: Eddig zenekarral még nem dolgoztunk, de már több ilyen jellegű projekt is tervben van.

Cz.D: Milyen alkalmakon léptek fel?

D.D.: Évente 3-4 saját, önálló koncertünk van, melynek mindig van egy meghatározó tematikája. Ezen felül liturgiákon, világi rendezvényeken működünk közre. Természetesen tervezünk kórustalálkozókon, versenyeken való részvételt, külföldi és vidéki turnékat is.

Cz.D.: Liturgikus kórusnak mondanád magatokat?

D.D.: Nem vagyunk egyházi kórus, nem tartozunk hivatalosan egy felekezethez sem, hiszen a kórustagok is különböző világnézetű emberek. Mivel a Pazmaneum szellemisége hatással van ránk,  és emellett egyházzenész képzettségem is van, gyakran találkozunk a szent zenével. Vallom, hogy a művek megtanulásakor nem csak a hangokat kell felismerni, hanem a szövegek tartalmának elmélyedésével, és a mű eredeti, liturgikus funkciójának tanulmányozásával kell egyszerre megismertetni a kórustagokat.

Cz.D.:  Ha jól tudom, gyermekkart is szeretnél alapítani?

D.D.: A bécsi Pannónia Gyermekkar toborzása, szervezése jelenleg tart. Mindenképpen szeretnénk egy hosszú távú zenei nevelést és zenei életet kiépíteni Bécsben, ahol gyermekkortól egészen a felnőttkorig, akár megszakítás nélkül tud bárki énekelni egy közösségen belül. Tehát, egy hatékony utánpótlást szeretnék a saját növendékeimből a felnőtt kórus számára megteremteni.

Cz.D.:  Hol hallhatunk benneteket legközelebb?

D.D.:Legközelebbi koncertje a Cantus Arcis Kórusnak egyben az egyesületünk első rendezvénye lesz, április 4-én és 5-én. “Crucifixus – nagyböjti zenés áhítat” címen.

Cz.D.: Honnan hallott a kórusról?

Ágh Adrienn: Mivel Magyarországon is énekeltem, ezért miután Bécsbe érkeztem, elkedtem keresni a kórusok közt, awww.chormusik.at-n böngészve találtam rá a Cantus Arcis-ra.

Hegyi Tamás: Facebook ismerősökön keresztül.

Cz.D: Mióta tagja?

Á.A.: 2013 tavaszától vagyok a kórus tagja.

H.T.: 2013 januárjától kezdve.

Cz.D.: Hogyan került Bécsbe? Ott dolgozik? 

Á.A.:  2013 elején érkeztem Bécsbe, egy új munkahelyre, ahol jelenleg is dolgozom.

H.T.: 2012. májusában költöztem ki. Itt él a nővérem is a családjával.

Cz.D.: Baráti társaságként tekint a kórusra?

Á.A.: Igen, mindenképpen. A jó hangulatú próbák, a közösen eltöltött idő barátokká is tesz minket.

H.T.: Igen. A kóruslét mindig közösségi dolog.

Cz.D.: A próbákon kívül szoktak találkozni?

Á.A.: Szoktunk kisebb kirándulásokat, találkozókat szervezni. Ha kötetlenül is tudunk egymással időt tölteni, a munka is könnyebben megy.

H.T.: Igen. Főleg nyáron, amikor nincs szezon, de máskor is előfordul.

Cz.D.: Melyek a kedvenc kórusművei és miért?

Á.A.: Nincsen kifejezett kedvenc, mert minden kórusműben meg tudom találni a zene gyönyörűségét, de talán a magyar szerzők által írt darabokat, magyarként, szívesebben énekelem.

H.T.: Kodály: Mátrai képek. Talán ez volt az első kórusmű, amire rá tudtam csodálkozni, hogy a benne szereplő népdalokat ismertem az általános iskolából.

Collegium Pazmaneum: http://pazmaneum.katolikus.hu/

 

Top