Vivaldi első zeneművét találhatták meg egy német könyvtárban

Vivaldi első, elveszett zeneművére bukkanhatott rá egy német könyvtárban őrzött kéziratban Federico Maria Sardelli karmester és zenetörténész. Az instrumentális darabot hétfőn mutatják be a firenzei Uffizi képtárban.

A Vivaldi műveivel való számos zenei hasonlóság és a kézirat papírjának analízise alapján mutatták ki, hogy a fiatal Vivaldi egy művét fedezték fel, mely 1700 és 1703 között születhetett. A dátum arra utal, hogy ez lehet a mester első, eddig ismert zeneműve. Az olasz Antonio Vivaldi Intézet tudományos bizottsága egyhangúlag foglalt állást a darab eredetisége mellett.
“Igen fontos felfedezés ez, amely izgalomba hozza a zenei világot” – hangsúlyozta a Vivaldi-katalógus frissítésével is megbízott Sardelli a BBC-nek adott interjújában.

A barokk szerző fiatalságáról nagyon keveset tudnak a kutatók azon kívül, hogy papnak tanult, és a zenével apja, Giovan Battista, a híres hegedűművész ismertette meg. Sardelli szerint a most felfedezett mű kulcsfontosságú Vivaldi korai éveinek és zenei képzésének megértésében.

Sardelli akkor akadt rá az általa RV 820-ként katalogizált műre, amikor véletlenül felesége, a szintén muzsikus Bettina Európa szerte gyűjtött kézirat-kollekciója a kezébe került.
“Észrevettem ezt a kéziratot, mert felfedeztem rajta Vivaldi kottái egyik másolójának a kézírását. Ezután felvettem a kapcsolatot Michael Talbot világhírű Vivaldi-kutatóval, a Liverpooli Egyetem munkatársával, aki azonnal felismerte, hogy a zeneszerző eredeti művéről van szó, és segített a datálásban” – magyarázta Sardelli.

A mű zenei arculatáról így vélekedett: egyes részeinek frissességében, invencióiban felbukkannak az érett Vivaldira jellemző vonások. Úgy vélte, a barokk szerző jelenkori népszerűsége ellenére az életmű sok darabja még mindig ismeretlen, felfedezésre vár.

“Majdnem kétszáz éven át, a muzsikus 1741-es halálától az 1925-ös újrafeldezéséig teljes volt a Vivaldi-csönd, ami egyrészt szomorú, másrészt izgalmas, mert új darabok felbukkanásának reményével kecsegtet” – fűzte hozzá a karmester-kutató.

(MTI)