Meghívó az V. Miskolci Bach-hétre

Ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Miskolci Bach-hét, amelyen kicsik és nagyok együtt mutatják be a zeneszerető közönségnek Bach muzsikáját.

 “Ha számot kellene vetni a zenei világ kiemelt üzenetet hordozó ünnepnapjaival, akkor a Yehudi Menuhin felhívására létrejött, október 1-jei „Zene világnapja” után a legsokatmondóbb nagy valószínűséggel március 21. lenne, amely idén Bach születésének 330. évfordulója. Ezen alkalomból számos hazai zenész döntött úgy, hogy ők is csatlakoznak az ötlethez, melyet öt évvel ezelőtt először egy New York-i csellista bocsátott földkörüli útjára „Bach az aluljárókban” címmel. A szándék hamar túlnőtt az eredeti elképzelésen és ezúttal a forgalmas közterek és vásárcsarnokok némelyike is Bach harmóniáit visszhangozta. Hogy miért volt ez igazi ünnepnap? Mert e művészek mind fontosnak tartották, hogy minél több embert szólíthassanak meg azzal a zenével, amely nemcsak rácsodálkoztat a természet rendjére, de áhítatra, erényre, örömre, és ha kell (bűn)bánatra is indít. Bach számára mindez ugyanakkor az Isten munkálkodását és a világmindenség harmóniája utáni kutatást jelentette, ahol a harmóniában megnyilatkozó titkok felderítése már ifjúkora óta szenvedélye volt. Ahogyan első életrajzírója, Forkel írja Nekrológjában (1802): „Csakis a legcsodálatosabb lángelme és a fáradhatatlan tanulás egyesítésével válhatott képessé Bach arra, hogy bármerre forduljon, példátlan mértékben kiterjessze művészetének határait. Csakis ez tette képessé arra, hogy ennyire nagyszámú s tökéletes műveket alkosson, amelyeknek mindegyike a művészet igazi eszménye és múlhatatlan mintaképe, s az is marad mindörökké.” Bach után a zene már nem volt többé ugyanaz. Művei a zeneszerzői művészet és a mesterségbeli tökély új mércéjét állították fel, melyek próbakővé lettek mind az előadók, mind a komponisták számára. És mivel Bach volt minden idők legszorgosabb, leginkább elhivatott és legnagyobb hatású tanára, nem csoda, hogy fiai mellett oly sok tanítványa munkálkodott azon, hogy zenéjét és tanításait írásban is terjessze. Minden létezőt egymásba integráló módszerét kiválóan szemlélteti a Jól temperált zongora sorozat, amely kéziratos másolatokban terjesztve, a bécsi klasszikusok mellett olyan zeneszerzőknek lett „mindennapi kenyere”, mint Schumann, Chopin vagy Liszt. A „Bach-iskola” hatására a 19. századi európai zeneelmélet pedig épp annak a Mendelssohnnak az élén váltott irányt, aki a Máté- passió 1829-es előadásával egy európai méretű Bach-reneszánszot indított útjára.

Különös és örömteli egybeesés számomra, hogy szintén öt évvel ezelőtt indult útjára az a Miskolci BACH-hét is, amelynek idei programjai (mint A fúga művészete) ezúttal is a legmagasabb célkitűzések jegyében lettek összeállítva. Megköszönve eddigi érdeklődésüket és támogatásukat, ezúton is szeretettel hívjuk és várjuk Önöket, hogy minél többen ünnepelhessük együtt e koncertsorozat mini-jubileumát!”

Flach Antal – csembalóművész

V. Bach-hét programfüzet