Zárt ajtók mögött

HungarianLateNight címen mutatta be Mezei Gábor Péter és Lendvay Kamilló egyfelvonásosait a Magyar Állami Operaház. KONDOR KATA a teljes széria megtekintése után írta meg beszámolóját

A jelenlegi premiernek azonban őszintén örülhettünk: olyan produkciót sikerült megvalósítani, amely többszöri megtekintést igényel, annyira izgalmas és összetett jelentésszerkezettel bír, mind a zenei, mind a színpadi rétegét tekintve; ráadásul a kiváló előadás is erősítette az ismételt befogadás iránti igényt. Hasonlóan jó választásnak bizonyult az est műsorának összeállítása is: a két darab, Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány és Mezei Gábor Péter A ravatallal szemben című operája nem csupán azért került egymás mellé, mert mindkettő kortárs magyar mű (a tavaly elhunyt zeneszerző darabja ugyan csaknem negyven évvel ezelőtti alkotás, ám a komponista aktív periódusának időbeli közelsége folytán ebben az esetben is megmaradnék a kortárs szó használatánál, még ha később látni is fogjuk, hogy ezzel kapcsolatban nemcsak időbeli, de esztétikai megszorításaink is lehetnek), hanem a darabok érdekes párbeszédbe is léptek egymással. Első látásra ugyan mind formanyelvük, mind témájuk tekintetében több köztük az ellentét, mint a párhuzam. A korábbi mű mai szemmel tekintve szinte klasszikus operának hat, amely zenéjét és dramaturgiáját tekintve is a műfaji hagyomány sodrásában áll, termékenyen és művészileg produktívan alkalmazza annak eredményeit. A másik darab ezzel szemben saját eszközöket dolgoz ki cselekménye minél jobb elbeszéléséhez, olyan eszközöket, amelyek gyaníthatóan nem lesznek az operai kánon állandó elemei.

Az írás teljes terjedelmében az Operavilág oldalán olvasható.

Fotó: Vermes Tibor

Top