Beethovennel a szabadban

A nyári szombati Beethoven-estek igazán különleges programok. A Nemzeti Filharmonikusok idén is három alkalommal várják a közönségét a csodálatos martonvásári Brunszvik kastély parkjába. Aki egyszer kipróbálta, örökké rabja lesz a nyári martonvásári programoknak. A zenei élményt a kastély lélegzetelállító parkjában sétával, pihenéssel, piknikkel lehet gazdagítani.

Július 15-én a Kossuth-díjas Kovács János dirigálja Beethoven két, a korban forradalmian új hangvételűnek számító, hasonló gondolatvilágú remekművét. Mindkettő akár a végzetes betegségen emberfeletti erővel és akarattal felülkerekedő Beethoven credója lehetne, hiszen a sötétségből vezetnek a világosságba, a béklyózottságból a teljes szabadságba. Az életét a szabadságeszme oltárán feláldozó németalföldi hőst középpontba állító Goethe-színműhöz – a szintén németalföldi felmenőkkel is rendelkező – Beethoven 1809-ben és 1810-ben írta meg az Egmont kísérőzenét, amelynek teljes elhangzása különleges alkalom, hiszen többnyire csak a nyitányt szokták játszani. Az V. szimfónia a klasszikus repertoár egyik legismertebb alkotása, ebben a kontextusban azonban bizonyára többet mutat majd magából és a különleges géniusz kimeríthetetlen gazdagságú, tökéletesen soha meg nem ismerhető világából. Az Egmont kedvesét, Klärchen dalait éneklő Fodor Gabriella, a narrátor szerepét Kovács István alakítja.

Július 22-én a szintén a Kossuth-díjas és Prima primissima díjas Medveczky Ádám lesz a karmester. A Nemzeti Filharmonikusok ezúttal Beethoven két fiatalkori szerzeményével nyitják az estét. Az egyik az 1800-ban bemutatott I. szimfónia, amelyben már jól érezhetők a jellegzetes beethoveni gesztusok, valamint a vaskos humor, a merész, meglepő megoldások sora. A másik igazi csemege: Zene egy lovagi baletthez. Egy jelmezbálra készült 1791 farsangi időszakában, az összejövetelt az akkor huszonegy éves Beethoven mecénása és pártfogója, Ferdinand von Waldstein rendezte, a berlini nemesség legrangosabb képviselői számára, meghívva őket „a különböző karaktereket régi német viseletben felvonultató balettelőadásra, különös tekintettel őseink kedvelt vágyaira, háborúskodásra, vadászatra, szerelemre, mulatozásra” – ahogyan egy korabeli színházi évkönyv beszámolt a jelentős visszhangot keltő társadalmi eseményről. Nem a „nagy” Beethoventől megszokott sűrű és mély alkotásról van tehát szó, hanem könnyed szórakoztató zenéről, de abból is a legszínesebb, legélvezetesebb fajtából, indulóval, vadászdallal, románccal, csatadallal, bordallal és keringővel. Az estet a komponista VII. szimfóniájazárja, amely már az alkotóereje teljében levő, érett mester méltán az egyik leggyakrabban előadott zenekari kompozíciója, nemcsak különleges második tétele miatt.

Július 29-én az élesen különböző, de nagyszerű Beethoven-műveket egymással társító sorozat utolsó koncertjét a Nemzeti Énekkar karigazgatója, Somos Csaba vezényli. A Krisztus az Olajfák hegyén Beethoven egyetlen, sajnálatosan ritkán előadott oratóriuma nem sokkal, a betegséggel számot vető heiligenstadti végrendelet megírása után született, témája Jézus lelki vívódása a Gecsemáné-kertben, a keresztre feszítés előtt. Megszólaltatásában három kiváló magyar énekművész a közreműködő. Szeráf szerepében Kolonits Klára, a Magyar Állami Operaház kamaraénekesi címmel kitüntetett szopránja hallható, Jézus szólamát az a Brickner Szabolcs szólaltatja meg, aki többek között Helmuth Rilling és Valery Gergiev vezette produkciókban lépett színpadra a Bayerische Staatsoperben és a Frankfurti Operában, Pétert pedig a szlovák operaénekes, Tomas Selc alakítja, aki Peter Mikuláš növendékeként végzett a Pozsonyi Művészeti Egyetemen, de karvezetést is tanult. 2013-ban debütált a Brno-i Nemzeti Színházban Masetto (Mozart: Don Giovanni) szerepében. Az oratórium előtt a vele egy időben, az 1800-as évek elején komponált IV. zongoraverseny hangzik el, amely rendhagyó módon nem zenekari bevezetéssel, hanem a szóló hangszer bemutatkozásával kezdődik, második tétele pedig a legenda szerint Orfeusz és a lant hangjától megbabonázott vadak csodálatos jelenetét ábrázolja. Balog József nemzedékének egyik legtehetségesebb zongoraművésze, aki eddigi rövid, de sikerekben annál inkább bővelkedő pályáján több mint ezer hangversenyt adott már szólistaként vagy kamarazenészként.

Rossz idő esetén a Nemzeti Filharmonikusok a hangversenyeket másnap, vasárnap tartják meg.

Top