Tisztítótűz

Giuseppe Verdi: A trubadúr – FÜLÖP KÁROLY kritikája a Margitszigeti Szabadtéri Színpad július 28-i előadásáról

A Magyar Állami Operaház műsorpolitikája szép lassan pokolra küldi repertoárjának hagyományos előadásait, és vegyes – újabban vállalhatatlan – minőségű produkciókra cseréli azokat. Eközben üdvözlendő, hogy a Szabad Tér Színház évek óta rendre műsorára tűz egy-egy klasszikus rendezésű operát a nyári idényben, így sokan lehetőséget kapnak, hogy utoljára megnézzék az évek során szívükhöz nőtt kedvenceket – pótolják, ha még nem látták, vagy immár a formabontó utód-interpretáció ismeretében rehabilitálják az általuk korábban esetleg avíttnak megélt előadásokat. Az Aida vagy a tavalyi Otello után idén a legtöbb indulatot kiváltott csere elszenvedőjére, a Vámos László rendezte Trubadúrra került sor.

Újabb időkben szokás azt mondani az operákkal kapcsolatban: új közönségréteget kell bevonni, ki kell nevelni a jövő operalátogató generációját, közelebb kell hozni a darabokat az ifjúsághoz. Ez utóbbi állítással maximálisan vitatkozom, tapasztalataim alapján a fordítottját vélem – az ifjúságot kell közelebb hozni a darabokhoz, bár a remekművek ezt megteszik maguktól is, attól remekművek.

Az írást teljes terjedelmében elolvashatják az Operavilág oldalán.

Fotó: Luna gróf: Kálmándi Mihály (fotó: Éder Vera / Szabad Tér Színház)

Top