“A mi Operánk minden közönségréteg ízlését és örömét keresse.”

A következő ötéves ciklus terveiről nyilatkozott Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója az MTI-nek.

A legnagyobb feladat minőségi fejlődésbe fordítani mindazt, amit infrastruktúrában és mennyiségben már elértünk – jelölte meg a következő évek egyik fontos célját Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, aki 2018 februárjától újabb öt évig vezetheti az intézményt.

Emlékeztetett arra, hogy a két nagyszínházzal és számos időszaki kamara-játszóhellyel működő Opera előadások, nézők és bérlettulajdonosok számában, valamint bevételét tekintve is megduplázta eredményeit, ez a növekedés a nemzetközi operavilágban egyedülálló – hangsúlyozta, hozzátéve: a cél most már az, hogy megnövekedett próbalehetőségekkel és optimumra visszahúzott bemutató- és előadásszámmal javítsák a minőséget, így az európai élvonalba kerüljenek.

„terméskorlátozás” fogalmát értelmezve elmondta: az elmúlt öt évben tervszerűen újították meg az elöregedett repertoárt. A nyolcvan premier a másodlagos célt is hozta: a nézők, a média és a szakma folyamatos figyelmét. Visszaállnak az évi tíz bemutatóra, elkezdik kijátszani, ha kell, kiegészíteni vagy újrapróbálni a produkciókat. A hosszabb, mélyebb felkészülés mellé még igényesebb, vizualitásukat tekintve is élen járó produkciókat kell bemutatniuk. Mindennek sokkal nagyobb forrásigényét újragondolt, az európai élvonal felé közelítő állami dotációval kell megoldani, miként a rég esedékes általános bérrendezést is. Pályázatában tíz tematikus évadot vázolt előre, feltárva az opera világának kincsestárát, összefüggéseit – beszélt elképzeléseiről.

Az Erkel Színházat az elmúlt négy és fél évben 1,1 millióan látogatták, az Operaház nélküli, most futó évadban már egyedül is képes 300 ezer néző feletti teljesítményre. Mindez bizonyítéka annak, hogy a játszóhely alkalmas lett arra, hogy átvészelhessék benne az Andrássy úti épület korszerűsítésének éveit. Hozzáfűzte: 2021-ben időszerűvé válik az Erkel átépítése is, mivel a 2013-as kicsi, de gyors, mindössze nettó 1,2 milliárd forintért, hat hónap alatt lezajlott beavatkozással csak ötéves „kegyelmi időt” nyertek, ami jövőre lejár: ezalatt kell az Operaházat korszerűsíteni.

Ókovács Szilveszter tervei szerint az Erkelben, Közép-Európa legnagyobb ültetett nézőterű színházában az Operáéval kompatibilis méretű színpadot, oldalszínpadot, zenekari árkot és kiszolgáló traktust kell kialakítani. A nézőtérhez nem nyúlnának, az oda befektetett összeg eredménye tehát nem vész el. Pályázata szerint másfél év átépítés után, 2022. december 8-án kellene újra megnyitni az Erkelt, a ház 111 éves születésnapján.

Kiemelte, hogy az ország két legnagyobb színháza, amely az egész nemzet számára reprezentálja a balett és az opera műfaját, semmilyen komoly forrást nem kapott 1984 óta, így lettek hazánk leglátogatottabb, de egyben legrégebben felújított, így leglelakottabb színházaivá.

Az Operaház és az Eiffel Műhelyház várhatóan 2019 januárjában nyit. A főigazgató kiemelte, hogy mivel az Opera termeli a bevételt, amiből az Erkelt keresztfinanszírozzák, nem lehet több időt veszíteni. Hozzátette: az állami támogatás jelenleg csak a közalkalmazotti béreket fedezi, a hatalmas rezsi, a szólisták, karmesterek, alkotók honoráriuma, a díszletek-jelmezek elkészítése, a kommunikáció és a beszerzések évi csaknem 5 milliárdos tételét csak a saját bevétel biztosítja. Ennek négyötöde az Ybl-palota függvénye, ami nyártól kiesett. Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg zajló korszerűsítés nemcsak az Andrássy úti épületet, hanem a Hajós utcai tizenkét szintes üzemházat is érinti.

A szakszervezetek sztrájkfenyegetéséről kiemelte, hogy a követelések legfőbb motívuma bérjellegű, miszerint a kollektív szerződés hiánya miatt a dolgozók bére havi 130 ezer forinttal csökkent volna. A főigazgató véleménye szerint ekkora hazugsággal nem lehet eredményes sztrájkot szervezni, végül el is maradt a munkabeszüntetés.

Mint mondta, bízik a kollégák józanságában, és hogy látják, a felújítások értük is történnek, munkavégzésük körülményeit javítják. Lehetetlent követelni pedig „azon a karácsonyon különösen visszás, amelyet a család rengeteg pluszkiadást jelentő bérleményekben tölt, míg a házat, ahol a boltját is üzemeltette, amelyből élt, épp tatarozzák”.

Kitért arra is, hogy senkit sem bocsátottak el, pedig „két méretnyi kolléga jut most egy színházra”, inkább határon túli turnékkal használják ki a lekötetlen energiát és ezen pluszbevételekből biztosítják az illetmények színvonalát. „A létszámcsökkentés nyújtotta egyszerűbb megoldást sem a kollégák, sem a magyar operakultúra szempontjából nem éreztük volna fairnek, ellenkezőleg: büszkék vagyunk, hogy az elmúlt években 400 új munkahelyet teremtettünk” – fogalmazott.

Ókovács Szilveszter elmondta: a kulturális alapellátás zászlóshajója az Erkel Színház, ott lehet bárki által megfizethető helyárért hozzájutni ugyanazokhoz a magas színvonalú produkciókhoz és kiemelkedő művészekhez, mint az Andrássy úti dalszínházban.

„Itt is a nehezebb utat járjuk, amikor azt mondjuk: fontos, hogy mint a messze legnagyobb magyar kulturális intézmény, része legyünk a társadalomnak, hogy együtt lüktessünk vele, és ne elefántcsonttoronyként létezzünk, kizárólag a mai high society és a turizmus számára” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: részt kell venni az ország operai művelésében multimédiás tartalmak létrehozásával is, továbbá a társadalmi felelősségvállalás részeként szolgálni a nemzet számára fontos gondolatokat, eseményeket, mint 1956 vagy a reformáció jubileuma.

“Sokfélék vagyunk itt házon belül is, összesen csaknem kétezren – nálunk sokszínűbb csak a publikumunk lehet. Az irány továbbra is az, hogy a mi Operánk minden közönségréteg ízlését és örömét keresse. Ne ugyanazon az estén, hisz az lehetetlen volna, de egyre magasabb nívón” – jegyezte meg.

(MTI)

(Fotó: MTI / Máthé Zoltán)

 

Top