Kontinenseken át

A zeneszerzők álmát valósítja meg Gilbert Varga a Pannon Filharmonikusokkal a Müpában

Kontinenseken kalauzol át a Pannon Filharmonikusok hangversenye, amely a művek mellett az esten közreműködő világhírű művészeknek is köszönhető. Az E.ON koncertsorozat következő állomásán a legismertebb hangversenytermek rendszeres fellépője, napjaink egyik legkeresettebb hegedűművésze, Baráti Kristóf és a glóbuszt már többször átszelő neves dirigens, Gilbert Varga várja a Müpa közönségét február 23-án, 19.30-kor kezdődő hangversenyen.

Képzeletbeli utazásra invitálja a hallgatóságot a Pannon Filharmonikusok koncertje, amelyen a zene segítségével nemcsak a kontinensek között, hanem az időben is útra kellhet a közönség. Az amerikai John Adams alig húsz évvel ezelőtt bemutatott, a BBC Promson is hatalmas sikert arató rövid darabja, a Short Ride in a Fast Machine nyitja az estet. Amerikában maradva folytatódik az időutazás a múltba Samuel Barber Hegedűversenyével. A zeneszerző egy másik jelentős alkotását, az Adagiót a közelmúltban az együttes novemberi koncertjén hallgathatta meg a pécsi közönség, most a műfaj legizgalmasabb múlt századi darabjai közé tartozó művet Baráti Kristóf Pécs mellett Budapesten is előadja. A szólista a következőképpen jellemzi a darabot:

„Barber hegedűversenye méltatlanul ritkán hallható, nem csak a magyar, hanem a külföldi pódiumokon is. Számomra a mű líraisága, természetes légzése, de nem utolsósorban az amerikai szerzőkre valamelyest tetten érhető hatásossága adja a mű alaphangulatát. A harmadik tétel ritmikussága, virtuozitása nagyon hatásos végszava a koncertnek. Mindig a legnagyobb örömmel fogadom, ha ezt a versenyművet játszhatom.”

Az est dirigense, Gilbert Varga a legendás hegedűművész-karmester, Varga Tibor fia, aki szintén hegedűsként kezdte, egy baleset azonban kettétörte az ígéretes szólistapályát. Így került a karmesteri pulpitusra, hogy aztán az egyik legváltozatosabb karriert fussa be a nagy amerikai zenekaroktól a Philharmonia Hungaricán át egészen Taiwanig, ahol most is zeneigazgató. Gilbert Varga neve minden bizonnyal ismerősen cseng azoknak is, akik rendszeresen járnak a pécsi együttes koncertjeire, hiszen a tavalyi évadban is dirigálta a zenekart. A közös munka sikere a vastaps mellett abban is mérhető, hogy a karmester a jövő évadban ismét visszatér a Pannon Filharmonikusokhoz.

A koncert zárásaként elhangzó Prokofjev-mű másik kontinensre és ezzel együtt más világba visz. A Rómeó és Júlia két szvitje nem véletlenül talán az orosz zeneszerző legnépszerűbb alkotása: egy időtlen történet karakteres és egyéni hangú újramesélése.

„Úgy vélem, hogy az egész a zeneszerző képzelőerejének köszönhető, amit leír egy darab papírra, álmodott és ezeket az álmokat valósítjuk meg mi.” (Gilbert Varga)

A Pannon Filharmonikusok jelenlegi évadának központi témája a koncerttermekben átélhető flow-élmény. Ezt a ritka pillanatot a művet hatalmas átéléssel előadó muzsikusok és a közönség soraiban ülők egyaránt megtapasztalhatják. Baráti Kristóf így összegezte tapasztalatait minderről:

„A flow-élmény talán a legfontosabb érzés, ami egy zenemű előadása közben keletkezhet, mind az előadóban, mind a hallgatóságban. Nagyon nehéz definiálni, de talán a legfontosabb összetevője a zenei tartalmat meghatározó érzelmi, karakterbeli és intellektuális tartalom, amely ideális esetben teljesen átformálja a tudatot előadás közben. Ideális esetben, a szerző személyes átélt vagy elképzelt gondolatait, érzéseit élhetjük meg a zene által. Azt hiszem, egyetlen művészeti műfaj sem tud ennyire közvetlenül kapcsolatot teremteni emberek között, és talán ezért képes ennyire mágikus hatást gyakorolni az emberre.”

Top