Ajándékot ajándékoz a Liszt Ferenc Kamarazenekar

2018. szeptember 25-én különleges művel készül a Liszt Ferenc Kamarazenekar a Nemzeti Kulturális Alap 25. születésnapja alkalmából szervezett koncertre a Vigadóban. A Bartók Béla halála évfordulójának előestéjén előadott Divertimento világszerte a védjegyévé vált az 55 éves együttesnek. Sándor Anna meséli el, miért.

A Nemzeti Kulturális Alap 2018-ban ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. A szeptember 23. és október 17. között 25 év, 25 nap, 25 esemény címmel zajló ünnepi fesztiválon az NKA valamennyi kollégiuma önálló programmal ünnepel, melyek Budapest mellett az ország különböző kis- és nagyvárosaiban valósulnak meg, de több eseménynek is határon túli település ad otthont. A programsorozat – mely a Családok Évéhez is kapcsolódik – célja, hogy minél szélesebb körben bemutassa az NKA tevékenységét és eredményeit, valamint a kulturális élet azon területeit, ahol az Alap működésének köszönhetően maradandó értékek, alkotások, művek születhettek és születnek ma is.

“Édesapám, Sándor Frigyes karmesterként szakmai jó viszonyban volt Bartók Bélával – meséli Sándor Anna, a Liszt Ferenc Kamarazenekar tavaly nyugdíjba vonult csellistája. – 1941-ben, mint az Omike (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) Női kamarazenekarának karmestere, ő mutatta be a Divertimentót Magyarországon. Személyesen Bartók ajándékozta neki a darab kottáját, és hozzá az eredeti értelmezését, magyarázatát. Ez azért is különleges a zenei világban, mert édesapám így a kotta birtokosaként a Divertimento előadási jogát is megkapta.”

A Bázeli Kamarazenekar és vezetője Paul Sacher 1939-ben immáron harmadszor rendelt darabot Bartók Bélától, és egyúttal nyugodt körülményeket is biztosított a munkához a svájci Saanen mellett bérelt kis házikóban, hogy a szerző mielőbb befejezhesse a kompozíciót. A mű egy meglehetősen új, letisztult stílust mutat, amelyben Bartók visszanyúl a barokk concerto-grosso műfajához, illetve szerkesztésmódjához, sőt tonalitás tekintetében is egy, a korábbinál jóval konszonánsabb hangot üt meg. Az első tétel alaphangvétele ritmikus, energikus, néptáncot idéző, a szonátaformát a könnyed divertimento hang és annak harsány, kontrasztot teremtő megszakításai tagolják. A lassú tétel szinte vészjósló, a bartóki „éjszaka-zenék” világát idézi, amelyből kiérződik a közelgő második világháború előszele, de Bartók nagybeteg édesanyjára is gondolhatunk, aki néhány hónappal a mű befejezése után halt meg (ez volt a pont, amikor Bartókék az emigráció mellett döntöttek). A Molto adagióban a drámai kitörés egy kéthangos motívumban nyilvánul meg, amely a tétel végéig meg-megszakítja az elégikus, zenei anyagot. Kroó György szerint ez a zene „háborús látomás, rettentő előérzet”, amely után a finálé szokatlanul felszabadultnak, szinte vidámnak tűnik. A féktelen muzsika népzeneszerű és egyben a mozarti divertimentók önfeledt hangvételét idézi.  (forrás: Tóth Endre, zenetörténész)

“Édesapám aztán a Bartók Konzervatórium igazgatója, majd a Zeneakadémia kamarazene tanára volt – emlékszik vissza Sándor Anna. – Az alakuló Liszt Ferenc Kamarazenekar tagjait így már régóta ismerte és tanította, és az együttes őt kereste meg, hogy mentorálja, vezesse őket. Előbb karmesterként és később művészeti vezetőként egyengette utunkat, karrierünket, meghatározva művészi minőségünket, zenei stílusunkat, a stafétát fokozatosan átadva Rolla Jánosnak. Amikor a zenekar megérett a Divertimento megtanulására, apám első kézből adhatta át Bartók instrukcióit, a zeneszerzőtől kapott kotta pedig bekerült az együttes kottatárába egy ajándékátadó dokumentummal együtt.”

Az 1963-ban a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola végzős növendékeiből alakult Liszt Ferenc Kamarazenekar több mint fél évszázada állandó szereplője a klasszikus zenei élet nemzetközi elitjének, így méltán tartják világszerte a kamarazenekari műfaj egyik legjobb képviselőjének. Sándor Frigyes, majd Rolla János vezetésével több mint ötven országba jutottak el, többek között felléptek a new york-i Carnegie Hallban, a tokiói Suntory Hallban, a sydney-i Operaházban, a buenos aires-i Teatro Colónban, valamint a párizsi Théâtre de la Ville-ben. A 2016 óta Tfirst Péter által vezetett együttes a közelmúltban olyan kiváló szólistákkal lépett színpadra, mint Martha Argerich, Mischa Maisky, Emmanuel Pahud, Vagyim Gluzman, Fazil Say, Ning Feng és még sokan mások.

Szeptember 25-én a Vigadó dísztermében Bartók Divertimentója mellett a fiatal zeneszerző Balogh Máté Melodiemusik című darabját is hallhatja a közönség. Az Új Magyar Zenei Fórum Zeneszerzőversenyének megosztott 1-2. díját elnyerő mű a szerző vezényletével hangzik el. Az idén kiemelkedő művészi teljesítményét Liszt Ferenc-díjjal elismert Balog József Liszt: Malédictionját játssza, majd Orbán György: Búcsú Rasumoffsky gróftól című nagysikerű kompozíciója zárja az ünnepi hangversenyt.

Az NKA25 fesztivál további programjai az nka.hu oldalon, valamint a facebook.com/nemzetikulturalisalap oldalon olvashatók. A Nemzeti Kulturális Alap a rendszerváltozás utáni hazai kultúrafinanszírozás talán legmeghatározóbb intézménye lett, amely 2018-ben ünnepli negyedszázados születésnapját. Az eltelt 25 év alatt az NKA a kulturális élet valamennyi területén megkerülhetetlen szereplővé vált, legyen szó könyvkiadásról, színházról, táncról, képzőművészetről, zenéről, szépirodalomról, fotóról vagy éppen építészetről, örökségvédelemről, közművelődésről. Az NKA bizottságában és kollégiumaiban a magyar kulturális élet meghatározó szereplői és jelentős alkotói ülnek, az ő javaslataik alapján hozza meg az Alap forráselosztásra vonatkozó döntéseit. Az NKA az elmúlt 25 évben számos ismert és kevésbé ismert előadót, művészt, alkotót támogatott, akik épp e támogatásoknak köszönhetően váltak országszerte ismertté.

2018. szeptember 25., 19.30, Pesti Vigadó, díszterem

25 éves a Nemzeti Kulturális Alap – a Liszt Ferenc Kamarazenekar ünnepi hangversenye

 

Balogh Máté: Melodiemusik (a szerző vezényletével)

Liszt Ferenc: Malédiction (km.: Balog József – zongora)

Orbán György: Búcsú Rasumoffsky gróftól

Bartók Béla: Divertimento

További információ: www.lfkz.hu