Szekszárdon mutatják be a Csak tiszta forrásból című gálaműsort

Szekszárdon mutatják be a már többször nagy sikerrel előadott, Csak tiszta forrásból című gálaműsort a magyar kultúra napján, január 22-én, amelyben Bartók Béla és Kodály Zoltán ének- és zenekari művei, népdalfeldolgozásai az eredeti népzenei forrásokkal kiegészülve hangzanak el klasszikus zenészek és népdalénekesek tolmácsolásában.

Balogh Júlia, az előadást rendező Közszolgálat a Magyar Kultúráért Alapítvány elnöke a keddi, szekszárdi sajtótájékoztatón elmondta: a műsort Kocsis Zoltán állította össze a halála előtt, aki a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén részt vett az első előadásokban.     A gálán a Fölszállott a páva című népzenei vetélkedőn sikeres énekesek, néptáncosok Pál István Szalonna zenekarával lépnek színpadra, köztük Csizmadia Anna, Kubinyi Júlia, Zsikó Zoltán és a mérai Czifra táncegyüttes Sánta Gergő vezetésével.

A január 22-én, a Babits Mihály Kulturális Központ színháztermében felcsendülő népdalokból született Bartók- és Kodály-műveket a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Madaras Gergő vezényletével, valamint Balga Gabriella és Palerdi András operaénekesek adják elő.

A gálát a 2017. január 20-án, a Müpában rendezett bemutatója óta változatlan műsorral állítják színpadra – mondta Balogh Júlia.

Az előadás Bartók Erdélyi táncok című művével indul, majd Kodály-Kocsis feldolgozásban az Árva madár, Bartóktól a Magyar parasztdalok – Ballada tétel hangzik el, az első felvonás Kodály Zoltán Galántai táncok című darabjával ér véget. Az est második részében Bartók Béla Román népi táncok, Kodály-Kocsis feldolgozásban a Puciné, Bartók-Kocsis feldolgozásában pedig a Húsz magyar népdal – Székely lassú hallható, az estet Kodály Kállai kettőse zárja.

A klasszikus és népzenei kultúrában egyaránt járatos Sebő Ferenc műsorvezetőként működik közre a gálaelőadáson.

A Csak tiszta forrásból első bemutatását Marosvásárhelyen és Kolozsváron – még Kocsis Zoltánnal – követte nagy sikerű gála, az összeállítást azóta Pécsen, majd ismét a Müpában Madaras Gergő közreműködésével játszották. A produkció iránt érdeklődnek Japánból és Londonból is – mondta az alapítvány elnöke, hozzátéve, hogy az előadással missziót is szeretnének teljesíteni, hiszen “Bartóknak és Kodálynak köszönhetően tudjuk használni közös anyanyelvünket, a népzenét”.

(Fotó: Wikipédia)